Általános jellemzők
Mi az a Bitcoin?
A Bitcoin egy konszenzusra épülő hálózat, amely egy új fizetési rendszert, valamint egy teljes mértékben digitális pénzt tesz lehetővé. Ez az első decentralizált, peer-to-peer fizetési hálózat, amelyet felhasználói fejlesztenek, központi hatalom vagy közvetítők nélkül. Felhasználói szemszögből a Bitcoin tulajdonképpen internetes készpénznek tekinthető. A Bitcoin a legjelentősebb létező, ún. hármas könyvviteli rendszer.
Ki hozta létre a Bitcoint?
A Bitcoin a "kriptovalutának" nevezett koncepció első megvalósítása, amelyet Wei Dai írt körül először a cypherpunks levelezőlistáján 1998-ban. A pénz egy olyan új formájára tett javaslatot, amely egy központi hatalom helyett kriptográfiát használ önmaga létrehozására és tranzakcióinak irányítására. Az első Bitcoin-specifikációt és koncepcióbizonyítást (PoC) Satoshi Nakamoto publikálta 2009-ben, egy kriptográfiával foglalkozó levelezőlistán. Satoshi 2010 végén kilépett a projektből; anélkül, hogy önmagáról sokat elárult volna. A közösség azóta exponenciális ütemben növekszik, a Bitcoinon pedig számos fejlesztő dolgozik.
Satoshi anonimitása gyakran igazságtalan kérdéseket vetett fel, amelyek nagy része a Bitcoin nyílt forráskódú jellegének félreértéséből fakadtak. A Bitcoin-protokoll és -szoftver nyíltan publikált, és a kódot a világ bármely fejlesztője felülvizsgálhatja, vagy létrehozhatja saját, módosított Bitcoin-szoftververzióját. Éppen úgy, ahogy a jelenlegi fejlesztőké, Satoshi befolyása is csak azokra a változtatásokra terjedt ki, amelyeket mások elfogadtak; ily módon nem irányította a Bitcoint. Így tehát a Bitcoin feltalálójának személyazonossága feltehetőleg annyira releváns manapság, mint a papír feltalálójáé.
Ki irányítja a Bitcoin hálózatát?
Éppen úgy senki nem birtokolja a Bitcoin-hálózatot, ahogyan senki sem birtokolja az e-mail technológiáját. A Bitcoint a világ minden táján élő Bitcoin-felhasználók felügyelik. Bár a fejlesztők tökéletesítik a szoftvert, mégsem kényszeríthetik ki a Bitcoin-protokoll változását, mivel minden felhasználó szabadon választhatja meg, hogy milyen szoftvert és verziót használ. A kompatibilitás megteremtése érdekében mégis az összes felhasználónak azonos szabályokat követő szoftvert kell használnia. A Bitcoin csak a felhasználók teljes egyetértése mellett képes megfelelően működni. Ebből fakadóan minden felhasználó és fejlesztő erősen érdekelt e konszenzus megteremtésében és fenntartásában.
Hogyan működik a Bitcoin?
Felhasználói szemszögből a Bitcoin nem más, mint egy mobilalkalmazás vagy számítógépes program, amely személyes Bitcoin-pénztárcát biztosít, és amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy segítségével bitcoinokat küldjön és fogadjon. A legtöbb felhasználó számára a Bitcoin így működik.
A színfalak mögött a Bitcoin-hálózat egy "blokkláncnak" nevezett nyilvános főkönyv megosztását jelenti. Ez a főkönyv tartalmaz minden valaha feldolgozott tranzakciót, lehetőséget teremtve a felhasználók számítógépeinek, hogy ezek érvényességét megerősítse. Minden egyes tranzakció hitelességét a küldő címeknek megfelelő digitális aláírások védik, teljes irányítást biztosítva minden felhasználó számára a saját Bitcoin-címeiről történő bitcoinküldéshez. Ezenkívül bárki feldolgozhatja a tranzakciókat, specializált hardverének számítási kapacitását felhasználva, amely szolgáltatásért cserébe bitcoinjutalomban részesülhet. Erre a tevékenységre gyakran "bányászatként" hivatkoznak. A Bitcoinnal kapcsolatos további információkért keresd fel az e célnak szentelt oldalt, és olvasd el az eredeti tanulmányt.
Az emberek tényleg használják a Bitcoint?
Yes. There are a growing number of businesses and individuals using Bitcoin. This includes brick-and-mortar businesses like restaurants, apartments, and law firms, as well as popular online services such as Namecheap and Overstock.com. While Bitcoin remains a relatively new phenomenon, it is growing fast. As of May 2018, the total value of all existing bitcoins exceeded 100 billion US dollars, with millions of dollars worth of bitcoins exchanged daily.
Hogyan szerezhetőek bitcoinok?
Bár lehetséges olyan magánszemélyt találni, aki hajlandó bitcoinokat eladni bankkártya- vagy PayPal-fizetés ellenében, a legtöbb kereskedő nem engedélyezi ezen fizetési módok használatát. Ennek oka az, hogy vannak olyan esetek, amikor valaki PayPal segítségével vásárol bitcoinokat, ezt követően pedig visszavonja a tranzakció őt érintő felét. Erre az esetre gyakran mint visszaszámlázás utalnak.
Mennyire bonyolult Bitcoinnal fizetni?
A Bitcoin-fizetések egyszerűbben kezdeményezhetőek, mint a bank- vagy hitelkártyával történő internetes vásárlások, valamint kereskedői fiók nélkül is fogadhatók. A kifizetések egy pénztárca-alkalmazás segítségével hozhatók létre számítógépeden vagy okostelefonodon, a címzett címe és a kifizetési összeg megadásával, valamint a küldés gomb megnyomásával. A címzett címe megadásának leegyszerűsítésére számos pénztárca támogatja a QR-kód-beolvasást, vagy az NFC-technológiát.
Mik a Bitcoin előnyei?
- Fizetési szabadság – Lehetségessé válik bármekkora összegű pénzt küldeni és fogadni azonnal, bármikor, a világ bármelyik pontján. Nincsenek munkaszüneti napok. Nincsenek határok. Nincs bürokrácia. A Bitcoin teljes irányítást biztosít felhasználóinak pénzük ellenőrzése felett.
- Te választod ki, mekkora díjat akarsz fizetni – Bitcoint akár szinte ingyen is küldhetsz és fogadhatsz, időbeli szempontból azonban ez nem feltétlenül hatékony. Sok tárca azonban lehetővé teszi, hogy Te válaszd ki a küldési díjat. A magasabb díjak gyorsabb tranzakciómegerősítést eredményeznek. A díjak függetlenek a küldött összegektől, szóval lehetőséged van 100.000 bitcoint küldeni ugyanannyi díjért, mint amennyiért 1 bitcoint küldenél. Továbbá, léteznek olyan kereskedői feldolgozószoftverek, amelyek a kereskedők tranzakcióinak feldolgozását, a bitcoinok hivatalos pénznemre történő átváltását, valamint az átváltott pénz kereskedői bankszámlára történő napi elhelyezését segítik. Mivel ezen rendszerek a Bitcoinon alapulnak, a PayPalnál és a hitelkártya-hálózatoknál sokkal alacsonyabb díjakkal működnek.
- Kisebb kereskedői kockázat – A Bitcoin-tranzakciók biztonságosak, visszavonhatatlanok, és nem tartalmaznak érzékeny vagy személyes információkat. Ez megvédi a kereskedőket a csalásoktól vagy a tisztességtelen visszaszámlázásoktól. Ezenfelül szükségtelenné teszi a PCI-megfelelés meglétét. A kereskedők könnyedén beléphetnek olyan új piacokra, amelyeken vagy a hitelkártyák nem elérhetők, vagy a csalások aránya elfogadhatatlanul magas. A végső eredmény alacsonyabb díjakban, nagyobb piacokban és kevesebb adminisztrációs költségben nyilvánul meg.
- Biztonság és kontroll - A Bitcoin-felhasználók teljes irányítást élveznek tranzakcióik felett; a kereskedők részéről nincs mód kéretlen vagy rejtett díjak felszámítására, amelyek más fizetési módok esetén megtörténhetnek. A bitcoinutalások a tranzakcióhoz csatolt személyes információk nélkül is kezdeményezhetők. Ez erős védelmet jelent a személyazonosság ellopását célzó támadásokkal szemben. A Bitcoin-felhasználók ezenkívül biztonsági mentéssel és titkosítással védhetik meg pénzüket.
- Átlátható és semleges - Minden, a Bitcoin pénzkínálatát érintő információ a blokkláncon azonnal, bárki számára, valós időben hozzáférhető, visszaigazolható és használható. Egyetlen magánszemély vagy szervezet sem irányíthatja vagy befolyásolhatja a Bitcoin-protokollt, mivel az kriptográfiailag védett. Ez lehetővé teszi, hogy a Bitcoin magja teljes mértékben semleges, transzparens és kiszámítható legyen.
Mik a Bitcoin hátrányai?
- Az elfogadás mértéke - Az emberek többsége nem ismeri a Bitcoint. Minden nap egyre több vállalkozás fogad el bitcoinokat, mivel élvezni szeretnék az elfogadás biztosította előnyöket. Ugyanakkor a lista egyelőre rövid, illetve további növekedésre van szüksége a hálózati hatás kihasználásához.
- Volatilitás – A forgalomban lévő bitcoinok összértéke és a Bitcoint használó vállalkozások száma továbbra is nagyon alacsony ahhoz képest, hogy mennyi lehetne. Ezért viszonylag kis események, megkötött üzletek vagy kereskedelmi tevékenységek jelentősen befolyásolhatják az árfolyamot. A volatilitás a Bitcoin-piacok és a technológia éretté válásával elméletileg csökkenni fog. A világ korábban még soha nem látott startupvalutát, így igazán nehéz (és egyben izgalmas) elképzelni, hogy hogyan fog teljesíteni a későbbiekben.
- Folyamatos fejlesztés - A Bitcoin-szoftver továbbra is béta üzemmódban van, számos, még fejlesztés alatt álló szolgáltatással. Új eszközök, funkciók és szolgáltatások fejlesztése zajlik a Bitcoin biztonságosabbá tétele, valamint a széles közönség számára való nagyobb hozzáférhetőség érdekében. Ezek közül néhány még nem elérhető mindenki számára. A legtöbb Bitcoin-vállalkozás még új, és nem kínál biztosítást. Általánosságban elmondható, hogy a Bitcoin jelenleg is az éretté válás útján halad.
Miért bíznak az emberek a Bitcoinban?
A Bitcoinnal szembeni bizalom legnagyobb része abból a tényből fakad, hogy egyáltalán nem igényel bizalmat. A Bitcoin teljes mértékben nyílt forráskódú és decentralizált. Ez azt jelenti, hogy bárki, bármikor hozzáférhet a teljes forráskódhoz. Így a világ bármely fejlesztője pontosan megerősítheti, hogy hogyan működik a Bitcoin. Minden életre hívott tranzakció és bitcoin átláthatóan, valós időben, bárki által ellenőrizhető. Minden utalás bármilyen harmadik féltől függetlenül teljesíthető, és a teljes rendszert az online banki szolgáltatásokban is használt, fejlesztők által szigorúan és kölcsönösen ellenőrzött (peer-reviewed) kriptográfiai algoritmusok védik. Semmilyen szervezet vagy magánszemély nem irányítja a Bitcoint, és a hálózat még akkor is biztonságos marad, ha a felhasználók nem mindegyike megbízható.
Kereshetek-e pénzt a Bitcoin segítségével?
Soha nem várhatod el, hogy a Bitcoinnal vagy bármely más, fejlődő technológia segítségével meggazdagodj. Fontos, hogy mindig légy óvatos mindennel szemben, ami túl szép, hogy igaz legyen, vagy figyelmen kívül hagyja az alapvető közgazdasági törvényszerűségeket.
A Bitcoin az innováció növekvő terepe, és vannak olyan üzleti lehetőségek, amelyek kockázatokkal járnak. Semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy a Bitcoin továbbra is növekedni fog, még akkor is, ha eddig nagyon erős ütemben fejlődött. A Bitcoinba való pénz és egyéb erőforrások befektetéséhez vállalkozó szellemre van szükség. Számos módon lehet pénzt keresni a Bitcoinnal, például bányászat, spekuláció vagy új vállalkozások alapítása révén. Az összes ilyen lehetőség a versenyre épül, és nem garantál biztos profitot. Minden egyénnek önállóan, a költségek és kockázatok megfelelő mérlegelése mentén kell döntenie az ilyen jellegű projektekről.
Teljesen virtuális és immateriális-e a Bitcoin?
A Bitcoin éppen annyira virtuális, mint az emberek által mindennap használt hitelkártyák és online banki hálózatok. A Bitcoin online fizetésre és fizikai üzletekben is használható – éppúgy, mint bármely más pénzforma. A Denarium érmékhez hasonlóan a bitcoinokkal is lehetséges fizikai formában kereskedni, ugyanakkor a mobiltelefonnal való fizetés általában továbbra is kényelmesebbnek tekinthető. A Bitcoin-egyenlegek egy nagy, elosztott hálózaton tárolódnak, és nem lehetséges tisztességtelenül módosítani azokat. Másképpen fogalmazva, a Bitcoin-felhasználók kizárólagos irányítást élveznek vagyonuk felett, és bitcoinjaik nem tűnhetnek el csak azért, mert virtuálisak.
Anonim-e a Bitcoin?
A Bitcoint úgy tervezték, hogy felhasználói megfelelő titkosság mellett küldhessenek és fogadhassanak fizetéseket, éppúgy, mint bármely más pénzforma esetében. Ugyanakkor a Bitcoin nem anonim, és még azt a fajta magánélet-védelmet sem biztosítja, mint a készpénz. A Bitcoin használata kiterjedt, nyilvános adatrekordok létrehozásával jár. Különböző mechanizmusok léteznek a felhasználók személyes adatainak védelmére, és még több áll jelenleg is fejlesztés alatt. Mindazonáltal további munka szükséges ahhoz, hogy e szolgáltatásokat a legtöbb Bitcoin-felhasználó helyesen tudja használni.
Egyesek aggodalmaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a Bitcoin privát tranzakciói törvénytelen célokra is felhasználhatók. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a Bitcoint kétségtelenül a meglévő pénzügyi rendszerekhez hasonló szabályozásnak fogják alávetni. A Bitcoin nem lehet névtelenebb a készpénznél, valamint nem valószínű, hogy általa elkerülhetőek a különféle bűnügyi eljárások. Mindamellett a Bitcoint úgy tervezték, hogy pénzügyi bűntettek széles skálája legyen megelőzhető általa.
Mi történik a bitcoinok elvesztésekor?
Ha egy felhasználó elveszíti pénztárcáját, az a pénz forgalomból való kivonásához hasonló hatással jár. Az elveszett bitcoinok továbbra is a blokklánc részét képezik – éppen úgy, mint bármely más bitcoin –, ugyanakkor az elveszett bitcoinok örökre „szunnyadó” állapotban maradnak, mivel nincs lehetőség a privát kulcs(ok) megtalálására, amely(ek) újra elkölthetővé tenné(k) őket. A kereslet-kínálat törvénye alapján, ha kevesebb bitcoin elérhető, akkor a maradéknak kell ugyanakkora keresletet kielégítenie, amely kompenzációképpen az árfolyam emelkedését eredményezi.
Nőhet-e akkorára a Bitcoin, hogy jelentősebb fizetési hálózattá váljon?
A Bitcoin-hálózat jelenleg is nagyobb mennyiségű tranzakciót képes másodpercenként feldolgozni, mint amennyire aktuálisan szükség van. Ugyanakkor e feldolgozási kapacitás össze sem hasonlítható a fő hitelkártya-hálózatokéval. A jelenlegi korlátok lebontása érdekében komoly munkák folynak, valamint a jövőbeli elvárások is jól ismertek. A Bitcoin-hálózat születése óta a folyamatos fejlődés, optimalizálás és specializálódás állapotában van, és ez még jó néhány évig így marad. A forgalom növekedésével párhuzamosan feltehetőleg több Bitcoin-felhasználó fog ultrakönnyű klienseket használni, és a hálózat teljes csomópontjai valószínűleg specializált szolgáltatássá válnak majd. További részletekért keresd fel a skálázhatóságról szóló oldalt (angol nyelven) a Wikin.
Jogi vonatkozások
Legális-e a Bitcoin?
A legjobb tudomásunk szerint a legtöbb törvényalkotó nem tiltotta be a Bitcoint joghatóságaikban. Ugyanakkor néhány ország joghatósága (például Argentínában és Oroszországban) súlyosan büntet vagy tilt minden külföldi pénznemet. Más joghatóságok (például Thaiföldön) korlátozhatják meghatározott jogi személyek – mint például a Bitcoin-tőzsdék – bejegyzését.
Számos joghatóság szabályozója tesz lépéseket annak érdekében, hogy szabályaik révén utat mutassanak magánszemélyeknek és vállalkozásoknak, hogyan lehetne az új technológiákat beleilleszteni a már meglévő, szabályozott pénzügyi rendszerekbe. Például a FinCEN, az USA pénzügyminisztériumának kijelölt osztálya kibocsátott korábban egy nem törvényerejű iránymutatást arról, hogyan jellemez bizonyos, virtuális valutákkal kapcsolatos tevékenységeket.
Hasznos-e a Bitcoin illegális tevékenységekhez?
A bitcoin pénz, és a pénzt mindig is egyaránt használták legális és illegális célokra. A készpénz, a hitelkártyák és a jelenlegi bankrendszerek messze túlszárnyalják a Bitcoint az elkövetett pénzügyi bűntettek tekintetében. A Bitcoin jelentős innovációt jelent a fizetési rendszerekre nézve, és ilyesfajta innovációk előnyeit gyakran sokkal nagyobbnak tekintik, mint lehetséges hátrányait.
A Bitcoint úgy tervezték, hogy nagy lépést jelentsen a pénz biztonságosabbá tétele irányában, valamint jelentős védelmet biztosítson a pénzügyi bűnözés számos formájával szemben. Például a bitcoinokat teljes mértékben lehetetlen hamisítani. A felhasználók teljes irányítást élveznek kifizetéseik felett, valamint nem sújthatják őket kéretlen díjak, szemben a hitelkártyacsalás esetével. A Bitcoin-tranzakciók visszavonhatatlanok és immúnisak a tisztességtelen visszaszámlázásokkal szemben. A Bitcoin lehetővé teszi, hogy a pénzt nagyon erős és hasznos mechanizmusokkal - mint például biztonsági mentések, titkosítás és csoportos aláírások - lehessen a lopások és elvesztés ellen védeni.
Némi aggodalmat kelt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a Bitcoin vonzóvá válhat a bűnözök számára, mivel segítségével privát és visszavonhatatlan kifizetések végezhetőek. Mindemellett ezek a jellemzők már léteznek a készpénznél és elektronikus átutalásnál, amelyek széles körben használtak és elfogadottak. A Bitcoin használatát kétségtelenül a meglévő pénzügyi rendszerekhez hasonló szabályozásnak fogják alávetni. A Bitcoin nem lehet névtelenebb a készpénznél, valamint nem valószínű, hogy általa elkerülhetőek a nyomozások. Általánosan elmondható, hogy a fontos áttöréseket gyakran tekintik vitatott hatásúnak a hasznok pontos megértését megelőzően. Az Internet - többek között - jó példa ennek illusztrálására.
Szabályozható-e a Bitcoin?
A Bitcoin-protokoll nem változtatható meg közel az összes felhasználó együttműködése nélkül, akik önként választják meg, hogy milyen szoftvert használnak. Különleges jogok egy helyi hatalomhoz való hozzárendelése a globális Bitcoin-hálózat szabályainak figyelembevétele mellett nem jelent reális lehetőséget. Bármilyen gazdag szervezet dönthet úgy, hogy bányászati hardverbe fektet, a hálózat számítási kapacitása felének irányításához, ily módon a közelmúlt tranzakcióinak megakasztásához vagy visszavonásához. Ugyanakkor nincs rá garancia, hogy fenn tudja tartani ezt az erőt, mivel ehhez legalább annyit kell befektetnie, mint a világ összes többi felhasználójának összesen.
Igen, lehetséges a Bitcoin használatának szabályozása - bármilyen más eszközhöz hasonló módon. Éppen úgy, ahogyan a dollár, a Bitcoin is sokféle célra használható, amelyek közül néhány legitimnek tekinthető, néhány pedig az egyes törvényalkotók törvényeivel nem összeegyeztethetőnek. Ebben a tekintetben a Bitcoin nem különbözik semmilyen olyan eszköztől vagy erőforrástól, amely különböző szabályozásnak van alávetve az egyes országokban. A Bitcoin használatát nehézzé lehetne tenni korlátozó szabályozással, amely esetben nehéz lenne meghatározni, hogy a felhasználók mekkora aránya használná továbbra is a technológiát. Az a kormány, amely a Bitcoin betiltása mellett dönt, akadályozza a hazai vállalkozások és piacok fejlődését, ezzel az innovációt más országokba száműzve. A szabályozók számára a kihívás - mint mindig - abban áll, hogy hatékony megoldásokkal álljanak elő, amellett, hogy nem akadályozzák az új, fejlődő piacok és vállalkozások növekedését.
Hogyan viszonyul a Bitcoin az adózáshoz?
A bitcoint nem tekinti hivatalos, konvertibilis pénznemnek egyetlen törvényalkotó sem, de gyakran adókötelezettség lép fel a közvetítőeszköztől függetlenül. Sokféle törvényalkotó sokféle törvénnyel keletkeztethet a Bitcoinnal kapcsolatos vállalkozói, forgalmi jövedelem- és kamat- vagy egyéb adókötelezettséget.
Hogyan viszonyul a Bitcoin a fogyasztóvédelemhez?
A Bitcoin az emberek számára a szabad keretek között való üzletelést teremti meg. Minden egyes felhasználó a készpénzhez hasonló módon küldhet és fogadhat kifizetéseket, ezenkívül komplexebb szerződéseket is köthet. A csoportos aláírások lehetővé teszik, hogy egy tranzakciót csak akkor fogadjon el a hálózat, ha egy meghatározott számú személyből álló csoport minden tagja aláírja a tranzakciót. Ez lehetőséget teremt innovatív mediációs szolgáltatások jövőben történő kifejlesztésére. Ezek a szolgáltatások felhatalmazhatnak egy harmadik felet egy tranzakció elfogadására vagy visszautasítására a felek közötti egyet nem értés esetén, anélkül, hogy a felek pénze felett irányítást gyakorolna. A készpénzzel és más fizetési módokkal ellentétben a Bitcoin minden esetben nyilvános nyomot hagy egy tranzakció megtörténtéről, ami a tisztességtelen eszközökhöz folyamodó vállalkozások elleni védekezés során használható fel.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy bár a kereskedők piaci boldogulása és munkatársaik bérének kifizetése általában nyilvános megítélésüktől függ, fordított esetben nem férnek hozzá az új vásárlókkal kapcsolatos, hasonló információkhoz. A Bitcoin működési mechanizmusa lehetőséget biztosít mind a magánszemélyek, mind pedig a vállalkozások számára a tisztességtelen visszaszámlázások elleni védelemre, ezenkívül a vásárló számára lehetőséget biztosít további védelem igénylésére, amennyiben nem bízik egy bizonyos kereskedőben.
Piaci jellemzők
Hogyan születnek a bitcoinok?
Új bitcoinok egy "bányászatnak" nevezett, versenyre épülő és decentralizált folyamat révén keletkeznek. Ez a folyamat magában foglalja az egyének szolgálatainak hálózat által történő jutalmazását. A Bitcoinbányászok feldolgozzák a tranzakciókat, és megteremtik a hálózat biztonságát egy speciális hardver használatával, valamint összegyűjtik az új bitcoinokat munkájukért cserébe.
A Bitcoin-protokollt úgy tervezték, hogy az új bitcoinok kötött arányban keletkezzenek. Ez a Bitcoin-bányászatot nagyon erősen versenyző üzletté emeli. A hálózathoz csatlakozó bányászok számának növekedésével egyre nehezebbé válik a profit elérése, és a bányászok hatékonyságnövelésre kényszerülnek működési költségeik csökkentése érdekében. A profit növeléséhez semmilyen központi hatalomnak vagy fejlesztőnek nincs ereje irányítani vagy manipulálni a rendszert. A világon minden Bitcoin-csomópont minden olyan kezdeményezést el fog utasítani, amely nem felel meg azoknak a szabályoknak, amelyeket a rendszernek követnie kell.
A bitcoinok csökkenő és kiszámítható ütemben keletkeznek. Az évente kibocsátott új bitcoinok száma automatikusan megfeleződik az idő előrehaladtával, egészen addig, amíg a bitcoinkibocsátás teljesen meg nem szűnik összesen 21 millió darab bitcoin elérésével. Ezen a ponton a Bitcoin-bányászokat feltehetően kizárólag számos, kis összegű tranzakciós díj útján fogják támogatni.
Miért képviselnek értéket a bitcoinok?
A bitcoinok azért rendelkeznek értékkel, mert fizetőeszközként használhatóak. A bitcoin inkább matematikai jellemzői, mintsem fizikai tulajdonságai (mint például az arany és ezüst) vagy egy központi hatalomban való bizalom (például hivatalos pénznemek) alapján rendelkezik a(z) (áru)pénz funkcióival (tartósság, hordozhatóság, helyettesíthetőség, ritkaság, oszthatóság és felismerhetőség). Röviden szólva a bitcoin matematikai hátterű. Ezekkel a jellemzőkkel egy fizetőeszköz számára nem szükséges más, mint a bizalom és az elfogadás. A Bitcoin esetében mindez a növekvő felhasználói, kereskedői és startup-vállalkozói körrel mérhető. Ahogyan bármely pénznem, úgy a bitcoin értékét is kizárólag és közvetlenül az azt fizetőeszközként elfogadó emberek teremtik meg.
Mi határozza meg a bitcoin árfolyamát?
A bitcoin árfolyamát a kereslet és kínálat határozza meg. Ha a bitcoinok iránti kereslet növekszik, az ár is növekszik; ha a kereslet esik, az ár is esik. A forgalomban lévő bitcoinok száma véges, és új bitcoinok csökkenő és kiszámítható ütemben keletkeznek, ami azt jelenti, hogy a keresletnek az infláció szintjéhez kell igazodnia az árfolyam szinten tartásához. Mivel a Bitcoin még mindig relatíve kis piacnak számít ahhoz képest, hogy mekkora lehetne, kisebb összegekkel is lefelé vagy felfelé mozdítható a piaci ár, így tehát a bitcoin árfolyama továbbra is nagyon volatilis.
Bitcoin árfolyam az idő múlásával:
Elveszíthetik-e értéküket a bitcoinok?
Igen. A történelem hemzseg az összeomlott és megszűnt pénznemektől, mint például a Weimari Köztársaság idején használt német márka, vagy a közelmúlt zimbabwei dollárja. Habár a múlt pénznemeinek bukását tipikusan a hiperinfláció okozta - amelyet a Bitcoin lehetetlenné tesz -, mindig fennáll az esélye a technikai hibáknak, konkurens pénznemek felbukkanásának, politikai problémáknak és így tovább. Egyszerű ökölszabályként elmondható, hogy egyetlen pénznem sem tekinthető tökéletesen hibátlannak vagy nehéz időszakoktól mentesnek. A Bitcoin bevezetése óta bizonyította megbízhatóságát, és nagy lehetőségek vannak benne a további fejlődésre. Mindazonáltal senki nincs olyan helyzetben, hogy megjósolja a Bitcoin jövőjét.
Buborék-e a Bitcoin?
Az árak gyors emelkedése még nem teremt buborékot. A mesterséges felülértékelésből következő hirtelen lefelé történő korrekció teremt buborékot. A bitcoin árfolyama a piaci szereplők százezreinek egyéni, emberi döntései következtében ingadozik, ahogyan a piac az árfelfedezést végzi. A Bitcoinnal szembeni vélemények változásában szerepet játszik a Bitcoinnal szembeni bizalomvesztés, az ár és érték közötti, nem a Bitcoin piacának alapjai által okozott nagy különbség, a spekulatív keresletet gerjesztő megnövekedett sajtóérdeklődés, a bizonytalanságtól való félelem és a jó öreg irracionális bőség és kapzsiság.
Ponzi-séma-e a Bitcoin?
A Ponzi-séma egy tisztességtelen befektetési művelet, amely a hozamokat a befektetők saját pénzéből fedezi, vagy a később csatlakozó befektetők pénzét használja fel a korábbi befektetők kifizetésére, ahelyett, hogy a vállalkozást vezető egyének által realizált profitot használná fel erre a célra. A Ponzi-sémákat úgy tervezték, hogy új csatlakozók elmaradása esetén saját súlyuk alatt összeomoljanak.
A Bitcoin egy ingyenes szoftverprojekt, amely nem kötődik semmilyen központi hatalomhoz. Ebből fakadóan senki nincs olyan helyzetben, hogy tisztességtelenül jelenítse meg a befektetések hozamát. A főbb fizetőeszközökhöz hasonlóan - mint például az arany, az amerikai dollár, az euró, a jen stb. - nincsen garantált vásárlóereje, valamint átváltási aránya szabadon változik. Ez volatilitáshoz vezet, amely esetben a bitcoinok tulajdonosai megjósolhatatlanul kereshetnek és veszíthetnek pénzt. A spekulációt leszámítva a Bitcoin egy hasznos és versenyképes jellemzőkkel bíró fizetési rendszer, amelyet felhasználók és vállalkozások ezrei használnak.
Nem jutalmazza-e aránytalanul a Bitcoin a korai elfogadókat?
Néhány korai elfogadó nagy mennyiségű bitcoinnal rendelkezett, mivel kockázatot vállalt, valamint időt és energiát fektetett egy, még nem bizonyított technológiába, amelyet alig használt valaki, és amelyet sokkal nehezebb volt megfelelően védeni. Számos korai elfogadó nagy mennyiségű bitcoint költött el, mielőtt azok értékessé váltak volna, vagy csak kis összegben vásároltak, és így nem tettek szert nagy haszonra. Nincs garancia arra, hogy a bitcoin árfolyama növekedni vagy esni fog. Ez nagyon hasonló egy startupba való befektetéshez, amely egyaránt teremthet értéket hasznosságán vagy népszerűségén keresztül, vagy örökre elkerülheti az áttörést. A Bitcoin továbbra is gyerekcipőben jár, és nagyon hosszú távú szemlélettel tervezték; ezért nehéz elképzelni, hogy hogyan lehetne kevésbé részrehajló a korai elfogadók irányában - és a jelenlegi felhasználóknak is van esélyük a holnap korai elfogadóivá válni.
Korlátozhatja-e a rendszert a véges mennyiségben rendelkezésre álló bitcoin?
A Bitcoin egyedülálló abban a tekintetben, hogy mindössze 21 millió bitcoin lesz valaha forgalomban. Ugyanakkor ez soha nem jelent majd korlátot, mivel a tranzakciók a bitcoin olyan, kisebb alegységeire bonthatóak, mint például a bit - egy bitcoin 1000000 bitből áll. A bitcoinok 8 tizedesjegyig oszthatóak (0,00000001) és potenciálisan még ennél is kisebb egységekre bonthatóak, ha a szükség úgy hozza a jövőben; ahogyan az átlagos tranzakcióméret csökken.
Nem fog-e a Bitcoin deflációs spirálba kerülni?
A deflációs spirál elmélete kimondja, hogy amennyiben a várakozások az árak esésének irányába mutatnak, az emberek elhalasztják fogyasztásukat a jövőbeli, alacsonyabb árak kihasználása érdekében. A kereslet ily módon történő esése a kereskedőket az árak csökkentésére kényszeríti a kereslet fellendítése érdekében; ez azonban súlyosbítja a problémát, és gazdasági válsághoz vezet.
Habár ez az elmélet népszerű érvet jelent az infláció indoklására a jegybanki munkatársak számára, nem minden esetben igaz, ugyanakkor ellentmondásos a megítélése a közgazdászok között. Az elektronikai cikkek piaca jó példa arra, hogy az árak folyamatos esése nem mindig torkollik válságba. Ehhez hasonlóan a bitcoinok értéke az idő előrehaladtával emelkedett, ezzel párhuzamosan a Bitcoin piaca mégis drámaian növekedett. Mivel mind a pénznem értéke, mind pedig a piac mérete a semmiből indult 2009-ben, a Bitcoin ezen elmélet ellenpéldája, rámutatva arra, hogy vannak kivételek.
Mégis, a bitcoint nem deflációs pénznemként tervezték. Pontosabb úgy fogalmazni, hogy a bitcoin a tervek szerint a korai években inflálódik, később pedig stabillá válik. Egyetlen esetben csökken a forgalomban lévő bitcoinok mennyisége: ha az emberek gondatlanság következtében elveszítik pénztárcájukat a biztonsági mentések készítésének elmulasztásával. Stabil pénzmennyiséggel és stabil piaccal a pénznem értékének változatlannak kell maradnia.
Problémát jelent-e a spekuláció és a volatilitás a Bitcoin számára?
Ez egy "Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás?" szituáció: a bitcoin árfolyamának stabilitásához nagy méretű piacra van szükség, több vállalkozással és felhasználóval; azonban a nagy méretű piac létrehozásához a vállalkozások és felhasználók az árfolyam stabilitását igénylik.
Szerencsére a volatilitás nem befolyásolja a pénz A-ból B-be történő továbbításához a Bitcoin fizetési rendszerként való használatának fő előnyeit. A cégek számára nyitva áll a Bitcoin-kifizetések helyi pénznemre történő azonnali konverziójának lehetősége, lehetővé téve számukra, hogy a Bitcoin előnyeit élvezhessék anélkül, hogy árfolyam-ingadozástól kelljen tartaniuk. Mivel a Bitcoin számos hasznos és egyedi szolgáltatást biztosít, számos felhasználó választja a Bitcoint. Ezekkel a megoldásokkal és ösztönzőkkel elképzelhető, hogy a Bitcoin az érettség szakaszba lép, és olyan szintre fejlődik, ahol az árfolyam volatilitása korlátozottá válik.
Mi történik, ha valaki felvásárolja az összes létező bitcoint?
A mostanáig kibocsátott bitcoinoknak mindössze a töredékét kínálják eladásra a tőzsdéken. A Bitcoin piacai versenyzőek, ami azt jelenti, hogy a bitcoin árfolyama a kereslet és kínálat függvényében emelkedik, illetve esik. Ezenkívül új bitcoinokat még évtizedekig fog kibocsátani a rendszer. Ebből fakadóan még a legeltökéltebb eladó sem vásárolhatja meg az összes létező bitcoint. Ez a szituáció ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a piacok ne reagálnának érzékenyen az árfolyam-befolyásolásra; jelenleg nem szükséges nagy összeg a piaci ár növeléséhez vagy csökkentéséhez, ily módon a bitcoin továbbra is volatilis eszköznek tekinthető.
Mi történik, ha valaki egy jobb digitális pénznemet hoz létre?
Ez megtörténhet. Addig is a bitcoin megmarad messze a legnépszerűbb, decentralizált, virtuális pénznemnek, de nincs garancia arra, hogy meg tudja tartani ezt a pozíciót. Jelenleg is léteznek a bitcoin által ihletett alternatív pénznemek. Mindemellett feltehetően nem hibás azzal a feltételezni élni, hogy szignifikáns fejlesztések szükségesek egy pénznem számára a bitcoin legyőzéséhez a bejáratott piac tekintetében; még akkor is, ha ez megjósolhatatlan marad. Ugyanakkor a Bitcoin a versenytárs pénznemek fejlesztéseit feltételezhetően magáévá teheti; abban az esetben, ha ezek nem változtatják meg a protokoll alapvető részeit.
Tranzakciók
Miért kell várnom a visszaigazolásra?
A kifizetésről szóló értesítés szinte azonnali a Bitcoinnal. Ugyanakkor átlagosan 10 percet vesz igénybe, amíg a hálózat egy blokkra való felfűzéssel elkezdi a tranzakciódat visszaigazolni. A visszaigazolás azt jelenti, hogy egyetértés áll fenn a hálózaton azzal kapcsolatban, hogy nem másnak szánták a bitcoinokat és a Te tulajdonodat képezik. Ha egy tranzakció felkerül egy blokkra, az idő előrehaladtával további tranzakciók fűződnek fölé, ily módon exponenciálisan erősítve e konszenzust, és csökkentve a visszavont tranzakció kockázatát. Minden megerősítés néhány másodperc és 90 perc között tart és 10 perc jelenti az átlagot. Minden felhasználó szabadon határozhatja meg, hogy mely ponttól kezdve tekint egy tranzakciót visszaigazoltnak, de 6 visszaigazoláslényegében olyan biztonságosnak tekinthető, mint 6 hónapot várni egy hitelkártya-tranzakciót követően.
Mekkora lesz a tranzakciós költség?
A tranzakciók díjak nélkül is feldolgozhatóak, de ingyenes tranzakciók küldése napokig vagy hetekig tartó várakozást igényelhet. Habár a díjak emelkedhetnek idővel, a normális díjak jelenleg nagyon alacsony összeget jelentenek. Alapértelmezettként minden a Bitcoin.org-on listázott Bitcoin tárca olyan díjat számol fel, amit jónak talál a tranzakciódért, de a legtöbbjük lehetővé teszi, hogy felülírd a díjat még mielőtt elküldenéd a tranzakciót.
A tranzakciós díjak a hálózat védelmét szolgálják, a szándékos felhasználói túlterhelés megakadályozása révén és bányász fizetségképp azért, hogy biztosítsák a hálózatot. A díjak felszámításának pontos részletei jelenleg kidolgozás alatt állnak, és az idő előrehaladtával változni fognak. Mivel a díj mértéke nem az elköltött bitcoinok mennyiségének függvénye, ezért néha nagyon alacsonynak, néha pedig igazságtalanul magasnak tűnhetnek. A díjat ezzel szemben olyan jellemzők határozzák meg, mint például a tranzakcióban lévő byte-ok, szóval például több aláírás használata vagy több korábban kapott összeg küldése többe kerülhet mint egy egyszerű tranzakció. Amennyiben tevékenységed a megszokott tranzakciós mintázatot követi, akkor nem kell szokatlanul magas díjat fizetni.
Mi történik akkor, ha egy bitcoin fogadása közben megszűnik a számítógépem áramellátása?
Ez nem jelent problémát. A bitcoinok a pénztárca-alkalmazás legközelebbi elindításakor fognak megjelenni. A bitcoinokat igazából nem a számítógépén található szoftver fogadja, hanem egy nyilvános főkönyvön jelennek meg, amely a hálózaton található minden készülékkel meg van osztva. Amennyiben akkor küld bitcoinokat, amikor a pénztárca-alkalmazása ki van kapcsolva, akkor az alkalmazás legközelebbi elindításakor letölti a blokkokat, és frissíti az új tranzakciókat, így a bitcoinok végső soron úgy jelennek meg, mintha valós időben fogadta volna őket. A pénztárcájára csak akkor lesz szüksége, ha bitcoinjait el szeretné költeni.
Mit jelent a "szinkronizálás", és miért tart ilyen hosszú ideig?
Hosszú szinkronizációt csak a teljes csomóponti kliensek - mint például a Bitcoin Core - igényelnek. Technikailag a szinkronizáció az összes korábbi Bitcoin-tranzakció hálózatról való letöltése és megerősítése. Néhány Bitcoin-kliensnek a Bitcoin-pénztárca elkölthető egyenlegének kiszámításához, valamint új tranzakciók létrehozásához ismernie kell az összes korábbi tranzakciót. Ez a lépés erőforrás-igényes lehet, és a teljes blokklánc elhelyezése elegendő sávszélességet és tárhelyet igényel. A Bitcoin biztonságának fenntartásához megfelelő számú személynek szükséges teljes csomóponti klienst használnia, mivel ők végzik a tranzakciók érvényesítését és továbbítását.
Bányászat
Mi az a Bitcoin-bányászat?
A bányászat a számítógépek számítási kapacitásának tranzakció-feldolgozásra való használatának, a hálózat biztonsága megteremtésének, valamint a rendszer minden tagja szinkronban tartásának folyamata. Megközelíthető egyfajta Bitcoin-adatközpontként, kivéve, hogy úgy tervezték, hogy a világ minden táján dolgozó bányászok révén teljesen decentralizált legyen, és hogy senki se irányíthassa a rendszert. Erre a folyamatra "bányászaként" szokás utalni, az aranybányászat analógiájaként, mivel úgyszintén egy ideiglenes, ebben az esetben új bitcoinok kibocsátására szolgáló mechanizmusról van szó. Ugyanakkor - ellentétben az aranybányászattal - a Bitcoin-bányászat a fizetési hálózat biztonságának megteremtéséért végzett hasznos szolgálatokért cserébe jutalmat biztosít. A bányászat egészen az utolsó bitcoin kibocsátásáig szükséges tevékenység lesz.
Hogyan működik a Bitcoin-bányászat?
Bárki Bitcoin-bányásszá válhat egy szoftver specializált hardveren való futtatásával. A bányászati szoftver figyeli a tranzakciók áramlását a peer-to-peer hálózaton, és e célnak megfelelő feladatokat végez el e tranzakciók visszaigazolására. A Bitcoin-bányászok azért végzik e tevékenységet, mert tranzakciós díjat szedhetnek azoktól a felhasználóktól, akik gyorsabb tranzakció-feldolgozást igényelnek, valamint egy kötött képlethez igazodva, újonnan kibocsátott bitcoinokhoz juthatnak.
Az új tranzakcióknak visszaigazolásukhoz egy blokkba fűzve kell lenniük, matematikai bizonyítással kiegészítve. E bizonyításokat nagyon nehéz előállítani, mivel nincs más út létrehozásukra, mint sok milliárd számítás kipróbálása másodpercenként. Ezért a bányászoknak kell e számításokat elvégezniük, mielőtt blokkjaik a hálózat részét képezik, illetve mielőtt jutalomban részesülnek. Ahogy egyre több ember kezd el bányászni, úgy az érvényes blokkok megtalálásának nehézségét automatikusan növeli a hálózat, annak biztosítása érdekében, hogy egy blokk megtalálásának átlagos ideje 10 perc körül maradjon. Ennek eredményeképpen a bányászat erős versenyre épülő üzlet, ahol egyetlen bányász sem határozhatja meg önállóan, hogy mi fűződjön fel a blokkláncra.
A bizonyítást úgy tervezték, hogy az adott blokkot megelőző blokktól függjön, a blokklánc elemei időrendi sorrendjének kikényszerítése érdekében. Ez exponenciálisan nehézzé teszi a korábbi tranzakciók visszavonását, mivel az összes, adott tranzakciót megelőző blokk bizonyításának újraszámítását igényli. Amikor két blokkot ugyanabban az időben találnak meg, akkor a bányászok az első, általuk fogadott blokkon dolgoznak, ezt követően pedig a leghosszabb blokkláncra váltanak, amint a következő blokkot is megtalálták. Ez lehetővé teszi a bányászat számára egy globális, számítási kapacitásra épülő konszenzus védelmét és fenntartását.
Bitcoin-bányászok sem saját díjaik növelésével, sem pedig a Bitcoin-hálózatot veszélyeztető, tisztességtelen tranzakciók feldolgozásával nem képesek csalni, mivel az összes Bitcoin-csomópont elutasítana bármely olyan blokkot, amely érvénytelen adatot tartalmaz - összhangban a Bitcoin-protokollal. Következésképpen a hálózat biztonságos marad, még akkor is, ha nem minden Bitcoin-bányász megbízható.
Energiapazarlás-e a Bitcoin-bányászat?
A védelemre energiát áldozni, és egy fizetési rendszert működtetni aligha nevezhető feleslegesnek. Csakúgy, mint bármely más fizetési rendszer, a Bitcoin használata is feldolgozási költségeket von maga után. A széles körben elterjedt monetáris rendszerek működtetését biztosító szolgáltatások - mint például bankok, hitelkártyák és páncélozott járművek - hasonlóképpen sok energiát emésztenek fel. A Bitcointól eltérően azonban teljes energiafelhasználásuk nem transzparens és nem mérhető egyszerűen.
A Bitcoin-bányászatot úgy tervezték, hogy az időre előrehaladtával kevesebb energiafogyasztással működő, specializált hardverek segítségével egyre hatékonyabb legyen; valamint a bányászat működési költségei mindenkor a kereslettel arányosak legyenek. Amennyiben a Bitcoin-bányászatban túlságosan éles verseny lép fel, illetve az elérhető profit mennyisége csökken, néhány bányász be fogja szüntetni tevékenységét. Továbbá az összes, bányászatra fordított energia végső soron hővé alakul, és a legprofitábilisabb bányászok azok lesznek, akik e hőenergiát jól használják fel. Egy tökéletesen hatékony bányászati hálózat nem fogyaszt extra energiát. Noha mindez ideális helyzetet feltételez, mégis a bányászat gazdasági mechanizmusa következtében a bányászok egyénileg ezen állapot elérésére törekednek.
Hogyan segíti elő a bányászat a Bitcoin védelmét?
A bányászat egy olyan - a lottóhoz hasonlítható - rendszer, amelyben rendkívül nehéz egymást követő tranzakcióblokkokat felfűzni a blokkláncra. Ez megvédi a rendszer semlegességét, mivel megakadályozza, hogy bármely egyén olyan hatalomra tegyen szert, amellyel megakaszthat bizonyos tranzakciókat. Ez megakadályozza azt, hogy az egyének a blokklánc egyes elemeit saját költéseik visszafejtésre érdekében kicseréljék, amely segítségével más felhasználókat becsaphatnának. A bányászat egy adott tranzakció megváltoztatásához az azt követő összes blokk újraírásának követelménye révén exponenciálisan nehézzé teszi a múltbeli tranzakciók visszavonását.
Mit kell tennem ahhoz, hogy elkezdhessek bányászni?
A Bitcoin születésének hajnalán bárki találhatott egy új blokkot számítógépe processzorának használatával. Ahogy egyre több ember kezdett bányászni, az új blokkok megtalálásának nehézsége olyannyira megnőtt, hogy mára az egyetlen költséghatékony módszert a specializált szoftverek használata jelenti. További információért keresse fel a BitcoinMining.com weboldalt (angol nyelven).
Biztonság
Biztonságos-e a Bitcoin?
A Bitcoin technológiája - a protokoll és a kriptográfia - komoly biztonsági tapasztalattal rendelkezik, és a Bitcoin-hálózat valószínűleg a legnagyobb megosztott számítástechnikai projekt a világon. A Bitcoin legáltalánosabb sebezhetőségét a felhasználói hibák okozzák. A szükséges privát kulcsokat tartalmazó Bitcoin-pénztárcafájlok véletlenül kitörölhetőek, elveszíthetőek vagy ellophatják őket. Ez nagyon hasonló a fizikai készpénz digitális formában történő tárolásához. Szerencsére a felhasználók erős biztonsági gyakorlatokat vezethetnek be pénzük megvédése érdekében, vagy magas szintű biztonságot, illetve a lopásokra vagy elvesztésre biztosítást kínáló szolgáltatókat használhatnak.
Feltörték-e a múltban a Bitcoint?
A Bitcoinhoz használt kriptográfia és protokoll szabályai évekkel megszületésüket követően is működnek, ami egyértelműen arra utal, hogy a koncepció jól tervezett. Ugyanakkor különböző szoftveres implementációkban biztonsági résekre derült fény, amelyek javítása megtörtént. Bármely más szoftverhez hasonlóan a Bitcoin szoftverének biztonsága is a problémák feltárásának és kijavításának sebességétől függ. Minél több ehhez hasonló probléma lát napvilágot, annál inkább éretté válik majd a Bitcoin.
A különböző üzletkötések és vállalkozások kapcsán gyakoriak a félreértések lopásokkal és biztonsági szabályok megsértésével kapcsolatban. Noha ezek az események szerencsétlenségek voltak, egyikük sem jelentette a Bitcoin feltörését vagy utalt a Bitcoin belső hibájára - éppen úgy, ahogy egy bankrablás sem jelenti a dollár veszélyeztetését. A pontosság kedvéért ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy jó gyakorlatok és ösztönös biztonsági megoldások egész sora szükséges ahhoz, hogy a felhasználók erősebb védelmet tudjanak pénzüknek biztosítani, illetve a lopás és elvesztés általános kockázatát csökkenteni tudják. Az elmúlt évek folyamán e biztonsági szolgáltatások - mint például a pénztárca-titkosítás, offline pénztárcák, hardverpénztárcák és csoportos aláírást igénylő tranzakciók - gyorsan fejlődtek.
Összeesküdhetnek-e a felhasználók a Bitcoin ellen?
Nem lehetséges ilyen egyszerűen megváltoztatni a Bitcoin protokollt. Bármely, nem azonos szabályok szerint működő Bitcoin kliens képtelen rákényszeríteni saját szabályait más felhasználókra. A jelenlegi specifikációkkal összhangban a dupla költés nem lehetséges ugyanazon a blokkláncon, sem a bitcoinok érvényes aláírás nélküli elköltése. Ebből következően nem lehetséges a semmiből történő kontrollálatlan bitcoin kibocsátás, a felhasználók pénzének elköltése, a hálózat veszélyeztetése vagy bármilyen más, hasonló cselekedet.
Ugyanakkor a bányászok önkényesen dönthetnek a közelmúlt tranzakcióinak megakasztása vagy visszavonása mellett. A felhasználók nagy többsége is nyomást fejthet ki változások elérése érdekében. Mivel a Bitcoin az összes felhasználó teljes egyetértése mellett működik megfelelően, a protokoll megváltoztatása roppant nehéz lehet, illetve a változásokat a felhasználók elsöprő többségének kell elfogadnia ahhoz, hogy a maradék felhasználónak ne maradjon más választása, mint követni a változtatásokat. Általános szabályként elmondható, hogy nehéz elképzelni, hogy bármely Bitcoin-felhasználó miért támogatna olyan változtatásokat, amelyek elfogadásával veszélybe sodorhatja saját pénzét.
Megtámadható-e a Bitcoin a kvantum-számítástechnika segítségével?
Igen; a legtöbb, kriptográfián nyugvó rendszer általában igen, beleértve a hagyományos banki rendszereket is. Ugyanakkor kvantumszámítógépek jelenleg nem léteznek, és valószínűleg jó ideig nem is fognak. Amennyiben a kvantumszámítástechnika közelgő veszélyt jelent a Bitcoinra, a protokoll frissíthető posztkvantum algoritmusok használatára. Figyelembe véve e fejlesztés fontosságát, könnyen kijelenthető, hogy szoros fejlesztői ellenőrzés mellett valósulna meg, és az összes Bitcoin-felhasználó használatba venné.
Súgó
Szeretnék többet megtudni. Hol kaphatok segítséget?
További információhoz és segítséghez juthatsz a források és a közösségi oldalakon vagy a Wiki GYIK oldalon.